 |
BÁRKA-esték: Népi gyógyászat, szerves műveltség, szerves gazdálkodás
időpont: 2010-03-10 18:00
|
|
 |
Vendégkönyv
|
írta: Gabor Ark
|
2010-03-09 21:30:34
|
|
Kedves Johann!A Csángók biztosan hozzánk tartoznak e felől nincs kétségem.Viszont van Magyar viselet,Csángó viselet,Székely viselet stb.Ezért mondom én,hogy Magyar ajkú nemzetek.Kicsit beleolvastam a könyvbe,és kezdem érteni a címét.Születések,esküvők,temetések alkalmával átvették a Magyar szokásokat.Így van értelme a címének.Törökországi madzsarokról nem hallottam,sem a provence-i városlakókról.Kazakisztáni madjarokról igen,ők is Magyarnak ejtik a Magyart csak a ciril abc-vel nem tudnak gy-t írni.Egyiptomi magyarábokról is tudtam,minden család nevében ott az El Magyari.Nem szabad megfeledkezni az Ujgurokról sem.Egy nem is friss videóban azt mondta valaki már 4000 szót találtak ami tökéletesen egyezik mind az Ujgur mind a Magyar nyelvben.Sok szavunk jelentését már nem ismerjük,ők még igen.Például a csárdás szavunk jelentése párban járni.Szeretnék minden testvér nemzetről tudni.Hej ha egyszer fellebben minden fátyol.Nagyon tetszett amit írtál záró sorként,csatlakoznék.Nézzünk együtt Egészen az Égig.
|
|
|
írta: Johann
|
2010-03-08 23:23:32
|
Kedves Gabor Ark!
Lehetnek különbözőségek abban, ahogyan a csángók megélik csángóságukat, magyarságukat. Ha kicsit is ismered a románok - és az ortodoxia... - agresszív terjeszkedését Erdélyben, nem lepődsz meg, ha azt mondom: óvatosan érdemes csak visszakövetkeztetni a jelenlegi viszonyokból az eredetiekre.
Egyébként most hétvégén pont volt egy hosszabb interjú a tévében (kivételesen nem a Vezér TV-re gondolok, a hírTV Különkiadás című műsorában volt) egy fiatal csángó írónővel.
Ha érdekel, szerdán délután 2-től ismétlik az adást. Nagyon érdekes volt hallani, ahogy mesélt fiatalságáról. (Magyarfalusi származású, aszfaltos utat, emeletes házat, várost csak tizenévesen látott, akkor is csak egy betegség következtében, ha jól értettem.)
Egyébként annak is utánanéztem, hogy Margittai Gábor nevét beütve keresőbe valóban előjön - az elsők között - az interjú, amit a hírTV-ben készítettek vele, azt speciel egy másik műsorban, a Sziluett nevűben.
(Nekem továbbra is a Különkiadás a kedvenc műsorom onnét, abba Jóska bácsit is volt, hogy meghívták, Pap Gábort is, többször is.)
Az a jó a Magyar Nemzet-es újságíróval készített videóban, hogy úgy is meg lehet nézni, ha az ember nem regisztrál, nem küld sms-t, meg semmi ilyesmi. (Az élő adást csak ilyen körülmények között lehetne megnézni.)
Ezt is csak ajánlani tudom.
S persze a könyvét is. Ha már könyvet ajánlottál Te is, egy kicsit bővebben erről, ígérem utoljára:
"Margittai Gábor újságíró
Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, amelyek évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik magyarok voltak. Törökországi madzsarok, egyiptomi magyarábok, kazakisztáni madjarok, provence-i városlakók egymástól kontinensnyi távolságban, gyökeresen eltérő történelmi háttérrel titkos szatellitként keringenek a magyar história vonzásában. Kik ők?
Margittai Gábor két évet szánt arra, hogy felkeresse az „őshazájuktól”, saját kultúrájuktól elszakadt „legkülső magyarokat”. S ahogy bejárta Törökországtól Egyiptomon át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon."
Én ráadásul úgy emlékszem, mintha csángókról is lett volna szó benne érintőlegesen.
Persze nem akarom túlreklámozni a Magyar Nemzetet sem. Nem lehet belőle mindenről értesülni... Ott is érvényesül sajnos egyfajta politikai szűrű. Például arról az alkotmány konferenciáról, amire már párszor hivatkoztam itt (Zétényi Zsolt és Tóth Zoltán József miatt nagyon jó volt), említést sem tettek... Pedig direkt figyeltem, és mivel voltak kint hírTV-s kamerák, reméltem is, hogy majd beszámolnak róla... de semmi.
Egyetlen sajtóterméket tudok mondani, ami hírt adott róla, rögtön címoldalon, igaz, ők valószínűleg a szervezőkkel azonosak, vagy majdnem azonosak.
Meg aztán Pap Gábor szokta említeni, hogy egyszer nem éppen pozitívan hivatkoztak rá abban az újságban... Ez egy régi történet, én sajnos nem tudom a pontos részleteket, csak amit Ő el szokott mondani erről: egyedül Makovecz Imre állt ki mellette, ő viszont olyannyira, hogy el is jött a laptól ezután... Érdekes, ennyit változott a világ: ma már nem jött el senki sehonnan. Pedig több helyről is el lehetett volna...
Úgyhogy ha már Pap Gáborra hivatkozva népszerűsítem Margittai Gábort, nem árt a teljesség kedvéért hozzátennem, hogy Pap Gábor azt is felvetette, hogy lehet, hogy majd Margittainak is el kell jönnie a Magyar Nemzettől, annyira jó a könyve.
Mindenesetre egyelőre ugyanúgy a hétvégi magazin szerkesztője, mint korábban. Ráadásul előkelő helyen hirdették sok esetben könyvét a Magyar Nemzet különböző számai, a műsorújságban a keresztrejtvény jutalma is, megfejtése is az ő könyve, illetve abból származó idézet volt több esetben.
Úgyhogy itt inkább talán arról van szó, hogy az utóbbi időben falak szakadtak át, ma már (szinte) mindenki sütkérezne az igazi értékeink fényében... Ennek ma - szerencsére - keletje van. Adja Isten, hogy ez a hullám ne csak múló divatnak és ne is csak politikai haszonszerzésnek bizonyuljon, hanem egyre többen vegyék is komolyan magyarságukat és lássanak tovább a következő választásokon.
Egészen az Égig.
|
|
|
írta: Gabor Ark
|
2010-03-08 19:15:07
|
|
Kedves Tajtajacsak.Először is gyorsan haza telefonáltam kis információért.Kezdeném a szerzővel.Laczkó Mihály a falúban született,Csángó szülőktől.A falú nevét még nem írtam le,Egyházaskozár.Tehát nem egy arra tévedt laikus írta meg ezt a történetet.Laczkó Mihályról azt az információt kaptam,hogy jelenleg Budapesten él,de évente haza látogat Egyházaskozárra.Miért adta ezt a címet könyvének?Erre nem tudom a választ de oka volt rá az bizonyos.Johann által feltett Csángó himnuszt én is ismerem,és benne áll,hogy Csángó magyar.Nem is olyan régen láttam néhány videót a Csángókról (Erdély ma)oldalon.Az egyik videóban a Magyart tökéletesen beszélő férfiak mondják,mi nem Magyarok hanem Csángók vagyunk.Más más vidékek Csángó közösségeit mutatják be,máshol rögtön azt mondják mi Csángó magyarok vagyunk.Aki nem hiszi járjon utána.Természetesen nem csak anyagi kötelezettségeink miatt kerestük meg a házat nekünk eladó családot.Együtt töltöttünk egy teljes napot és sok érdekességet meséltek.Fényképek kerültek elő azokról akik náluk jártak (ők mondják így)Csángó dalokat tanulni.Megfordult náluk Sebestyén Márta is.Ebben a gyönyörű falúban jelenleg Csángók,Székelyek,Svábok élnek.Jelen pillanatban tataroznak közösen egy öreg parasztházat amely a nemzetiségek háza nevet kapta.Ragaszkodnak hagyományaikhoz,dalaikhoz.Jelenleg nincs tánccsoportjuk.Mind a mai napig számon tartják,ki Csángó,ki Székely,ki Sváb a faluban.Íródott erről egy könyv melynek címe Észre sem vettük,Magyarok lettünk.Majd ha elolvastam a könyvet érteni fogom a címét is.Én azt gondolom a Csángó,vagy Székely,nemzetség név.Az,hogy Magyar ajkú nemzetségek nem kérdés.Boldog vagyok amiért a teremtő közéjük vezetett.
|
|
|
írta: Gabor Ark
|
2010-03-08 17:41:15
|
|
Köszönöm Johann leveled,nagyon jó,hogy minden félre fordításról lekerül a fátyol.Ezért is nélkülözhetetlenek drága mestereink.Minap olvastam hírlevélben Jóska bácsi már 80 éves.Isten éltese sokáig.A Csángók pedig Csángók,a Székelyek pedig Székelyek,a Jászok pedig Jászok és így tovább.Ők mind Magyar ajkú népek,de számon tartják eredeti nemzetségüket.Székely barátomtól tudom,nem csak a Habsburgok ártottak nekik.A Habsburg pokol fajzat,de a Magyar urak is számtalanszor kegyetlenkedtek Erdély népével,hogy például a Székelyeket adó fizetésre kényszerítsék.Kaptam erről anyagot,előkeresem.Azért is imádkozunk,többé ne forduljunk egymás ellen.
|
|
|
írta: Johann
|
2010-03-07 23:35:51
|
A csángók pedig természetesen magyarok. Még ha mára jelentős részük el is veszítette az anyanyelvét - köszönhetően többek között a Habsburg idők vesztegzáros elnyomatásának. (Lásd bővebben: például Jóska bácsi előadásait az egykori széphavasi Szentlélek kápolnáról és annak jelentőségéről.)
Csángó himnusz
(Petrás Ince János gyűjtése)
Csángó magyar, csángó magyar,
Mivé lettél, csángó magyar?
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, elfeledve.
Egy pusztába telepedtél,
Melyet országnak neveztél.
De se országod, se hazád,
Csak az Úristen gondol rád.
Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.
Én Istenem mi lesz velünk?
Gyermekeink s mi elveszünk!
Melyet apáink őriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket!
Halljuk, áll még Magyarország,
Úristenünk, te is megáldd,
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.
Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk.
Úrisen, sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!
(Czárán Eszter: Világnak Virága - Nyár, 81. oldal)
|
|
|
írta: Johann
|
2010-03-07 23:08:53
|
Kedves Gabor Ark!
Jó újra látni itt Téged! Már több dolog miatt is szerettem volna írni Neked. Úgy emlékszem, a Miatyánkkal kapcsolatban Te említetted itt először, hogy imádkozzák úgy is, hogy "ne hagyj minket a kísértésben". (S én csak megerősíteni tudtalak, felhozva Jóska bácsi nyári táborának reggeli olvasós imádságait, valamint Plathy Pisti széphavasi imádkozását.)
Azóta Jóska bácsi Műhelyében Grátz Antalt is hallhattam előadni az olvasóról (közismert nevén a rózsafüzérről), s kiváló előadásában érintette a Miatyánkot is. (Meggyőződésem, hogy ehhez nagyon hasonló előadása volt a Két Hollósban is tavaly.) Ő is kiemelte ezt a részt, hogy "ne hagyj minket a kísértésben", de szintén a Műhelyben hallottam azt is, hogy egy másik részét is lehet másként is mondani: a "mindennapi kenyerünket" részt. Igaz, ezt valószínűleg Végvári Jóska bácsi mondta. Ő már a XII. Kerületi Művelődési Központban is boncolgatta ezt, sok évvel ezelőtt. Akkor is nagy hatást gyakorolt rám. Ugyanis a legrégibb magyar nyelvű változatok egyikében (talán épp a legrégebbiben) nem így szerepel, hogy "a mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma", hanem úgy, hogy "a mi testi kenyerünk felett való kenyerünket".
S mivel ez a kérés igazán kitüntetett helyen van, a hét kérés közül a középső, negyedik helyen, a kérdés talán nem mellékes...
Emlékszem, az az előadás Gyökössy Endre Miatyánkról szóló kiváló elmélkedése mentén haladt, azt elismerve, de szempontokkal még kiegészítve, természetesen. Fontos lenne, ha tudásunkat megtanulnánk így szépen hozzáilleszteni az előttünk járókéhoz, elismerve azt, ami érték bennük, akkor is, ha ők még nem képviselhették a szerves műveltséget, hanem egyik vagy másik történelmi felekezethez kötődtek... Én hiszek a párbeszédben, és abban is, hogy ez a hozzáállás sokkal többet használ, mint bármilyen széthúzás...
A hét kérés elemzésébe most nem megyek bele, hosszú lenne. Talán jobb is, ha mindenki maga elmélkedi végig ezt, vagy elolvassa kezdésként mondjuk Gyökössyét.
Mindenesetre szép - és emelkedő - ívet írnak le a kérések, annyit elárulok, hogy a jelenlegi változatot, a mindennapi kenyereset a sorból kicsit kilógónak találta Végvári Jóska bácsi.
Ugyanakkor azt is fontos hozzátenni, hogy a Miatyánk két evangéliumban is fennmaradt, Máténál és Lukácsnál is. S a két változat ebben pont különbözik az általam említett régesrégi szövegváltozatban. Úgy emlékszem, Lukácsnál a mindennapi kenyér szerepel már ott is, s Máténál a testi kenyér feletti kenyér. Ez sem véletlen: talán nem mondok vele újat: a négy evangélistát nem véletlenül ábrázolják úgy, ahogyan. Lukácsot bikával, Márkot oroszlánnal, Mátét angyallal s Jánost sassal. Ezek az állatok megtalálhatók az állatövön is. A bikát és az oroszlánt nem kell magyarázni. A sas a skorpiónak felel meg, amit a benne egymásnak feszülő széthúzó, pozitív és negatív energiák miatt összetett jelként ábrázoltak sok esetben: egy felfelé törekvő sas és egy azt lehúzni kívánó kígyó kettőseként. (Szent János esetében a kígyó természetesen elmarad, hiszen nála már csak a felfelé törő madár pozitív energiája érvényesül.) Máté angyala, vagy ifjú alakja pedig a vízöntőt idézi meg. Ezáltal pont az évkör egyik keresztjét kapjuk meg (egymással szemben, illetve merőlegesen elhelyezkedő jegyeit).
S mindez azért érdekes nekünk most, mert Lukács ugye a bikának felel meg, ami földes jegy, a racionalitás, a "két lábbal a földön állás" képviselője. Nem véletlen, hogy a mindennapi kenyér kerül a középpontba. A levegős vízöntő, az angyal (tehát Máté változata) pedig a testi kenyér feletti kenyeret említi. Mind a kettő fontos. Semmiképp sem szabad a kettőt kijátszani egymás ellen. Pap Gábor eheti Vezér TV-beli előadása nyomán: András és Fülöp kettősének is valami hasonló az üzenete. (A Szent Koronán is, nem véletlen, hogy egy szinten helyezkednek el, egymással átellenben, s az evangéliumban is a csodálatos kenyérszaporításnál.)
A régiek világában még rend volt, még a helyükön voltak a dolgok.
Ha megtanulunk újra szépen imádkozni, lesz tudásunk is és hozzá igazi hitünk is, nagy baj már nem érhet minket, én azt mondom.
Így legyen.
|
|
|
írta: tajtajacsak
|
2010-03-07 18:25:51
|
|
Tehát nem magyarok? Na ne...:))))
|
|
|
írta: Gabor Ark
|
2010-03-07 17:10:15
|
|
|
írta: tajtajacsak
|
2010-03-07 13:41:32
|
|
Miért? A csángók nem magyarok?...:))))
|
|
|
írta: Gabor Ark
|
2010-03-07 12:52:26
|
|
Szervusztok.Otthon voltunk egy hetet,nagyon jó volt.Megkaptam a könyvet ami a Magyarországra érkezett Csángókról szól.Laczkó Mihály írta,címe:Észre sem vettük,Magyarok lettünk.
|
|
|
|
|
 |
